Lakatlan szigetre telepítené a rohingjákat a világ egyik legszegényebb országa

A buddhista Mianmarból, az egykori Burmából érkező muzulmán menekülteket, a rohingjákat Banglades egy lakatlan szigetre telepítené. A dakkai kormány megbízásából jelenleg munkálatokat végeznek Basan Csar (Bashan Char) szigetén, hogy lehetőség szerint rohingják százezreit helyezzék el ott.

 A tengerből csak 2006-ban felbukkant, homokhordalékból kialakult szigetet számos szakértő lakhatatlannak ítéli. Egy rendőrségi tisztviselő azt mondta az AFP hírügynökségnek, hogy az iszapos szigetet árapály idején, évente egyszer-kétszer elborítja a víz. "Úgy gondolom, hogy a szigetnek tetemes infrastrukturális beruházásra lenne szüksége, mielőtt lakhatóvá válna" - közölte a tisztségviselő. A sziget körül igen aktívak a kalózok, akik ellen a bangladesi haditenegrészet megpróbál fellépni.
    
A sziget a Meghna folyó torkolatánál fekszik, a legközelebbi lakott szigetig csónakon egy óra az út. Számos térképen nem is tüntetik fel. A hadsereg már létesített két helikopterállomást, most utakat épít. 
    
Abul Haszán Mahmud Ali bangladesi külügyminiszter vasárnap nemzetközi támogatást igyekezett szerezni a rohingják Basan Csarra történő telepítéséhez. A rohingják vezetői elutasítják a tervet, s ENSZ-tisztségviselőknek is vannak kételyeik. Az ENSZ egyik képviselője arra figyelmeztetett, hogy kényszeráttelepítés "fölöttébb összetett és vitatott" kísérlet lenne.
    
A rohingja lázadók és a mianmari kormányhadsereg között évek óta lappangó feszültségek augusztus végén törtek felszínre a nyugati Arakán szövetségi államban.  A harcokban azóta emberek százait ölték meg , friss ENSZ-adatok szerint augusztus vége óta 370 ezer rohingja menekült át Bangladesbe, a világ egyik legszegényebb országába, tovább duzzasztva  a nyomorúságos menekülttáborok lakóinak számát. A délkelet-ázsiai állam erejét meghaladja a menekültek befogadása. 
    
A rohingják a világ egyik legüldözöttebb kisebbségének számítanak. A kilencven százalékban buddhista többségű Mianmarban a rohingjákat Bangladesből származó illegális, hontalan bevándorlóknak tekintik, bár közülük sokaknak már a felmenőik is Mianmarban éltek. Jogaik erősen korlátozottak: nem juthatnak be a munkaerőpiacra, iskolákba, kórházakba, a buddhista nacionalizmus hulláma az utóbbi években tovább erősítette az ellenséges érzületeket.